2009. július 9., csütörtök

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (28)


Masaryk és Benes a dunai konföderációról
1925 március

Bécs, március 8. * A Neue Freie Presse vasárnapi számában vezetőhelyen Masaryknak, a cseh köztársaság elnökének és Benes külügyminiszternek terjedelmes nyilatkozatait közli, amelyek valószinüleg nagy föltünést fognak kelteni és sok diszkusszióra adnak alkalmat egész Európában, de főleg Magyarországon. Az elnökkel folytatott beszélgetés első tárgya: a dunai konföderáció.
- Az ilyen tervek számára még nem érett meg az idő -, mondotta Masaryk. - Előbb minden államnak belsőleg kell megerősödni, rendbejönni és kifejleszteni a maga egyéniségét. Mindegyikre óriási problémák megoldása vár, de ezeket a problémákat nem lehetne ugy megoldani, hogy összekapcsolják őket. Épp ellenkezőleg, igy még jobban összekuszálódnának. Legelsősorban jó kereskedelmi szerződések kellenek, jobban, mint a mostaniak. A konföderációra politikailag nincs semmi szükség, hiszen semmiféle előnyt nem nyujtana, legföljebb, ha a kifelé való közös védekezés szüksége állana elő. Ha közvetlen szomszédaink - közöttük a két nagyhatalom: Orosz- és Németország - demokratikus irányban fejlődnek és tisztelik a kis államok jogait, akkor nem tudom belátni, hogy a kicsiny és független országok miért ne lehetnének a legjobb viszonyban egymással és a nagyhatalmakkal.
...Magyarországra terelődik a szó. Ámbár Masaryk - irja a "Presse" -, a trianoni s saintgermaini szerződések legelszántabb védői közé tartozik, mégis azt hiszem, meg van győzödve arról, hogy a területi kérdések felöl az utolsó szót nem Párisban mondták ki.
Ha e részben változásokat hozna a jövő, ezeknek szerinte csak törvényes uton, konferenciákon, de nem a fegyverek erejével szabad megtörténniök. Végül azt mondja: - Bizonyára van ok arra, hogy Magyarország hangulata nyomott és elkeseredett legyen, azonban ezt a kisebbségekkel szemben tanusitott bánásmód számlájára kell irni. Az ujságirónő erre megjegyezte, hogy Magyarországon sokan azt válaszolnák erre, hogy a békeszerződések által teremtett uj államok sem bánnak jobban a nemzeti kisebbségekkel. Hát van-e akkor valami különbség?
- Ha valóban igy áll a dolog és nem tudom, hogy országomon kívül nincs-e igy, akkor nincs különbség - felelte Masaryk. Benes külügyminiszter még részletesebben nyilatkozott Magyarországról: - A kisántántot - mondotta - Magyarország elleni szövetségnek tekintették és azt hitték, hogy a magyar kérdés megoldásával megszünik létjogosultsága. Ez helytelen beállitás, mert a kisántánt sokkal inkább oly szövetség, amely Középeurópa jelenlegi helyzetének föntartására irányul. Mivel vagy látszott, hogy elsősorban Magyarország készül arra, hogy a trianoni szerződés területi rendelkezéseivel szembeszálljon, a külföldön az a látszat keletkezett, hogy a kisántánt Magyarország ellen irányul.
Lehet, hogy holnap vagy holnapután egy más nemzet akarja Középeurópa erőviszonyait megzavarni és akkor a kisántánt el van szánva arra, hogy ez ellen a támadás ellen forduljon. Szóbakerült az is, hogy a magyar legitimisták az utóbbi időben ismét aktivitásba léptek. - Ha a magyar legitimisták azt hiszik - válaszolta Benes -, hogy kilátásaik most reményteljesebbek, mint abban az időben, amikor az excsászár megkisérelte a hatalom átvételét, akkor nagyon naivak. Épp ellenkezőleg áll a dolog. Három év előtt a szövetségesek és a kisántánt jogi helyzete a Habsburg-restauráció esetén való beavatkozás szempontjából még tisztázatlan volt. Most azonban már megvan a törvényes alap, amelyen ily restaurációs kisérletek ellen fölléphetnek. A magyar állam a Népszövetség által is ratifikált módon arra kötelezte magát, hogy Anglia, Franciaország, Olaszország és egy csomó más állam, beleegyezése nélkül nem fogja a Habsburgokat restaurálni.
Ezt a hozzájárulást Magyarország semmiféleképen sem fogja megszerezhetni. A kisántánt magatartása e kérdésben egyáltalán nem változott...

A kisántánt együttes jegyzéke a magyar kormányhoz fegyverkezés és irredentizmus miatt

1925 május

Bukarest, május 10. * A kisántánt konferenciája foglalkozott a bolgár kérdéssel és elutasitotta a bolgár kormánynak azt a kérését, hogy Bulgária sorozás utján állithassa össze hadseregét. A kisántánt külügyminiszterei azt határozták, hogy Bulgáriának szorosan ragaszkodnia kell a neuilly békeszerződés pontozataihoz és a nagykövetek tanácsa által megszabott határidőre vissza kell térnie a szerződésben megállapított létszámra.
Nincsics jugoszláv külügyminiszter kijelentette, hogy a bolgár kérdésben teljes megállapodásra jutottak Duca román külügyminiszterrel. A vasárnapi tanácskozások legfontosabb tárgya a „magyar kérdés” volt. A diszkussziót Benes cseh külügyminiszter beszéde vezette be. Bratianu miniszterelnök és Duca külügyminiszter a Romániát különösen érdeklő kérdésekkel foglalkozott. Hivatalos kommünikét nem adtak ki, de a tárgyalások részleteteit élesen megvilágítja a következő félhivatalos közlés, melyet a külügyminisztérium sajtóosztálya tett közzé: Magyarország a Német birodalom példájára, nem tudja elszánni magár arra, hogy teljesitse elvállalt kötelezettségeit és minden alkalommal megkisérli, hogy a külföldi közvéleményt a trianoni béke reviziója gondolatának megnyerje. Ezáltal Magyaroszág veszélyezteti a békét, illetve a békeszerződések által előállott helyzetet.
Magyarország hatalmas hadügyi költségvetése, amelynek tételei a románok által elöirányzott költségeket is elérik, másrészt a magyar költségvetés pazarló összeállitása, amely mögött a jóvátétel megfizetésének lehetetlenné tétele keresendő, olyan tények, amelyek magukért beszélnek és amelyekből a konferencia levonja következtetéseit.
A bolgár érdekeket a konferencián megfigyelőként résztvevő Gregor Vasziliev képviselte, de mert Magyarország nem küldött megfigyelőt, senki sem világositotta föl a konferencia tagjait arról, hogy Magyarországtól távol áll minden háborus szándék vagy olyan törekvés, mely a vállalt kötelezettségek kijátszására irányulna.

Bukarest, május 10. (Érkezett éjjel 2 órakor)
A kisántánt konferenciája vasárnap hosszas tanácskozás után döntött a magyar kérdésben.
Bratianu miniszterelnök várakozó álláspontot ajánlott, vele szemben Benes, Duca és Nincsics külügyminiszterek egyértelműleg azon az állásponton voltak, hogy a kisántántnak tisztáznia kell a „titkos fegyverkezés' és „irredentizmus” ügyét.
Hir szerint a konferencia ugy határozott, hogy a kisántánt kormányai a fegyverkezés és az irredentizmus kérdésében kollektiv jegyzéket intéznek a magyar kormányhoz. A demars a közeli hetekben fog megtörténni.
Németh József

Forrás: www.huszadikszazad.hu

Illusztráció: Benes

Nincsenek megjegyzések: