2009. október 17., szombat

Múltidéző: Amikor Trianon beintett (41)


Az uj román kormány
1927 június

Bukarest, junius 4.
Stirbey herceg kormánya vasárnap megalakult és a király kezébe letette az esküt.
A miniszterelnök ideiglenesen a belügyi, külügyi és pénzügyi tárcát is vállalta, a többi miniszter névsora a következő: Népjóléti, kereskedelmi és ipari miniszter: Marge Tojanu; közoktatásügyi: Lupu; pénzügy: Popovici Mihály; hadügy: Angelescu Pál tábornok; igazságügyi: Stelia Popescu, az Universal igazgatója; közmunkaügy: Pan-Halipax; szépmüvészet: Lepadatu Sándor; közlekedésügy: Dimitriu Constatin; belügyi államtitkár: Vapitcanu. Az erdélyi, besszarábiai és bukovinai tárcákat megszüntették.
Az új kormányban négy nemzeti parasztpárti, három liberális párti miniszter vesz részt, a többi pártonkivüli. Az a körülmény, hogy hét tárcára eddig nem találtak megfelelő minisztert, eléggé mutatja az uj kormány megalakulásának politikai nehézségeit. A minisztertanács még vasárnap este összeült és elhatározta a sajtócenzura megszüntetését, valamint a parlament föloszlatását.
Egyben kimondta a minisztertanács, hogy a jövőben a sajtócenzurát csak a minisztertanács határozhatja el. Ezzel meg akarta bélyegezni Goga volt belügyminiszter eljárást, aki a sajtócenzurát önkényesen vezette be. A választásokat előreláthatólag harminc nap mulva tartják meg. Barbu Stirbey herceg miniszterelnök hétfőn fogadta a sajtó képviselőit és a következő nyilatkozatot tette.
- A király engem bizott meg az uj kormány megalakitásával, nyilván, mert bizik abban, hogy sikerülni fog a politikai élet nyugalmát helyreállitanom. Én magam kivánom ellátni a belügyi tárca ügyeit is és munkatársaimat az összes politikai pártokból állitottam össze, ami már egymagában is bizonyiték arra, hogy az uj választásokat a teljes szabadság jegyében kivánom lefolytatni. Elhatározott szándékom az ország nyugalmát minden eszközzel biztositani, valamint a trón és a dinasztia alkotmányos helyzetét mindenkivel szemben megvédeni.
A sajtó, Averescu lapjának, az "Intreptaria" kivételével, örömmel üdvözli az uj kormányt, mert Averescu bukásában az önkényuralom bukását látja. Különösen rossz vért szült az a diktatórikus eljárás, amellyel Goga belügyminiszter a sajtót üldözte. Az uj kormánytól a szabadságjogok fölelevenedését várják és számitanak arra, hogy Romániában ujra helyreáll az alkományos éra. A néppárt parlamenti klubja vasárnap este Averescu lemondott miniszterelnök elnöklete alatt ülést tartott.
Averescu elnöki beszédében hangsulyozta, hogy egészen különös körülmények között kellett lemondani, bár semmit sem vétett. Diplomáciai körökben Averescu hirtelen és szinte rejtélyes bukását a francia befolyás megerősödésével és az olasz befolyás gyöngülésével magyarázzák. Averescu az olasz orientáció hive volt, viszont Stirbey herceg, Bratianu veje, föltétlen hive a franciabarát külpolitikának.


Titulescu londoni román követ elvállalta a külügyminiszterséget

Bukarestből jelentik: Titulescu, Románia londoni követe elvállalta a külügyminiszteri tárcát. Az uj román külügyminiszter öt évig volt londoni követ és a Népszövetség előtt, valamint a fontos nemzetközi konferenciákon rendszerint ő képviselte a román kormányt, így legutóbb a román-magyar birtokpör tárgyalásánál is. Titulescu kétízben pénzügyminiszter is volt és ő hozta be Romániába a jövedelmi adót.


Az ember összecsapja a kezét
1927 július

Most ejtettük le az ujságot, amelyikben elolvastuk a részletes híradást a Bratianu-féle választásról. Ez a Bratianu miniszterelnök minden politikai becsületet és minden emberi méltóságot a sárbagázolva harácsolta össze ezt a megsemmisítő kamarai többséget.
Természetesen nemcsak a román Romániában, hanem a mi szerelmes Erdélyünkben is dühöngött a választási terror, hiszen ott magyarokat, vitézkedésben, szabadságban, nyakasságban, férfiasságban nőtt fajtát kellett lehengerelni. Elképesztő részleteket tud meg az ember ebből a most lezajlott román választásból.
Megtörtént például, nem is egy helyen, az az Európában elképzelhetetlen valami, hogy az ellenzék bizalmiférfiait szuronyok távolították el a választási helyiségből, hogy a Bratianu pártjának az emberei zavartalanul, ellenőrzés nélkül csalhassanak s hamisíthassák meg a választási eredményt. Szóról-szóra igaz. De nemcsak a választási helyiségben lépett akcióba a Bratianu-diktálta huncfutság és erőszakosság, ó, nem: a választások kiírása után nyomban egész vakmerőségével hadbaszállt a román liberális pártnak, azaz a Bratianu választási programjának minden levegőrabló trükkje, jogtipró terrorja, bénító, megalázó hatalmaskodása.
Bratianu, aki a parlamentarizmus frázisaival fordult Románia polgáraihoz, népéhez, gondoskodott róla, hogy meg ne szólalhasson Románia közvéleménye. Ott kezdték, hogy a balek ellenzéki jelöltnek, aki hitével, minden erkölcsi és anyagi áldozatával kiszállott a küzdelembe, a legszemérmetlenebbül lehetetlenné tették, hogy a választói szine elé kerüljön. Igazoltatással, föl- és letartóztatással a kerületből való kiutasítással verték vissza a választási harc színteréről. A híveit, a szószólóit minden eszközzel hátramozdították, fenyegették, bezárták, nem egyetlen esetben véresre verették a zsandáraikkal.
El kell hinnünk, nemcsak egy román újságban van lenyomatva. Ezek a zsandárok s velük együtt a hatóságok, a közigazgatás személyei városokban és falvakban házról-házra küldték annak a rémitésnek a tűzveszedelmét, a földrengés jelzését, hogy állás, üzlet, lakhatási engedély elveszhet ott, ahol a magyarság jelöltjére mernek leszavazni: Ördögi. Fizetett léhűtők tivornyáztak mindenütt a földult polgári szabadság romjain.
Bratianuék kopókkal szimatoltak és exakt módszerrel üldöztettek, gyötörtették az ellenzéki érzelmű választókat. Az embernek a feje zakatolni kezd, ha olvassa, hogy a választás napján föltartóztattak ellenzéki tömegeket, nem engedték őket a választási helyiségbe. Sürgönyök futárok, akik a panaszokat vitték, kedélyes fejcsóválást kaptak válaszul a legmagasabb fórumokon. Igaz lehet mindez?
Csak Bratianuék agitálhattak, csak Bratianu népe közlekedhetett, dolgozhatott, szavalhatott. Az ellenzéket elsöpörték. Annál lélekemelőbb, amikor ezt mind megolvastuk, hogy a Romániába fullasztott magyarságban volt annyi földöntuli erő, hogy lehetetlen vergődésben 182.000 szavazatot tudott előteremteni a maga jelöltjeire.
Szegény testvéreink, erdélyi magyarok, akik azon a Balkánon éltek, általcsókoljuk forró fájdalmunkat a ti drága lelketekre. Mi, itt Európában, jognak, szabadságnak felnőtt világában, afféle Romániát el se birunk képzelni.


A képen: Titulescu

Nincsenek megjegyzések: