A szocialisták Trianon elleni népgyülése
1928 január
A szociáldemokrata párt vasárnap délelőttre népgyülést hivott össze, amelynek programján Trianon és a demokrácia kérdése szerepelt. A gyülés megnyitásának időpontjában olyan nagy tömeg jelent meg a régi képviselőházban, hogy többezren, akik már nem fértek be a szorongásig megtelt ülésterembe, valósággal megszállották a Sándor-utcát és a környező mellékutcákat és ott külön népgyülést akartak tartani, amelyet azonban a rendőrség megakadályozott. A népgyülést Kabók Lajos nyitotta meg, aki hangsulyozta, hogy a szociáldemokrata párt megalkuvás nélkül követeli az igazságtalan trianoni békeszerződés revizióját.
A gyülés első szónoka Farkas István volt, akit a terem közönsége harsány "Barátság!" kiáltással üdvözölt.
- A miniszterelnök - mondotta Farkas -, ugy látszik, elfelejtette a háboru rettenetes pusztitásait és azt a politikát akarja folytatni, amely a háboru előtt uralkodott. Minden baj és nyomoruság abból a politikából és közigazgatásból származott, amely elzárkózott a nemzetiségi kérdés elintézése elől és az ugynevezett szabadelvű éra alatt az egész szociális kérdést rendőrségi ügynek tekintette. (Fölkiáltások: "Ma is igy van!") Ha a magyar nép a titkos szavazásra éretten és csak nyiltan szavazhat, akkor ez az éretlen nép nyilván éretlen többséget is választott és ebből a többségből éretlen kormánynak is kellett kikerülnie.
- Ahol az egy párt rendszere uralkodik, mint Oroszországban, Olaszországban, Spanyolországban és Magyarországon, ott diktatura van. Ahol pedig diktatura uralkodhat, az egész közigazgatás, az egész közélet korrupttá válik. A magyar nép lelkében benne él a demokrácia vágya, a magyar nép kulturális fölemelkedését csak a demokráciával lehet elérni. Nem a külföld miatt, hanem a magyar nép érdekében küzdünk a demokráciáért.
A következő szónok Propper Sándor volt. Amikor fölállott, hogy beszédét megkezdje, több oldalról ilyen biztatások hallatszottak: "Csak keményen!" "Szigoruan!"
- Furcsa látvány - kezdte Propper -, hogy nekünk, nemzetközi szocialistáknak kell most kiállnunk Trianon reviziójáért, mert aki a reviziót akarja, annak akarnia kell a demokráciát is, aki a demokráciát nem akarja, az elveti magától a revizió gondolatát. A mai állapot föntartása csak a nagybirtokosoknak, a nagytőkéseknek, annak a néhány embernek kell, akik ezt a kicsiny csoportot a politikában kiszolgálják. A lassu haladás politikai lánca Reich Koppelnél kezdődik és Héjjas Ivánnál végződik.
- Maga a miniszterelnök állitotta föl azt a tételt, hogy vagy neki vagy a demokráciának buknia kell. A történelem erői nem a demokráciát fogják elsodorni; mi álljuk és folytatjuk a harcot, de kérdezzük, hol vannak azok, akiket a mult küzdelmei mellénk utaltak, hol van a szabadelvü polgárság, hol vannak az Ugron Gáborok, a Bárczy Istvánok, hol vannak a mandátummal fölruházott politikai napraforgók? És hol van az a szabadelvü sajtó, amely naponként liberális früstököt, ebédet és vacsorát tálal föl közönségének, de amely a kormánytól vár parancsokat arra, hogy mit irjon? Mi mindezeket tetemre hivjuk és számonkérjük tőlük azt az árulást, amelyet a demokráciával szemben elkövettek.
- A válsztójoggal máris elkéstek, de inkább ma kell megvalósitani, mint holnap, mert ha holnaputánig várnak, ismét ki fognak robbanni a társadalmi energiák és ezért azok lesznek felelősek, akik a szelepeket elzárták. A szocialisták uj ceterum censeója, amelyet minden beszédük után elharsognak: Demokratikus választójogot követelünk!
Keller kapitány, a nagyváradi zavargások amerikai áldozata keresztülutazott Budapesten
1928 január
Vasárnap délben az egyik dunaparti szálló halljában munkatársunk érdekes amerikai házaspárral találkozott. Wilfried Keller amerikai kapitány és a felesége, aki nagyváradi születésű magyar leány, Budapesten keresztül utaznak haza Nagyváradról, ahol Kellert a romboló román diákok sulyosan megsebesitették. A kapitány 28-30 éves, szőke, tipikusan amerikai férfi, a felesége 20 éves, nagyon elegáns, szép, barna asszony. Kelleren már semmi nyoma sincs az elszenvedett sebeknek, derült hangulatban beszélget és minduntalan ismétli: „Sajnálom, nem nyilatkozhatom, de meg fogja érteni, hogy erre természetes okaim vannak…” Keller már megkapta a román kormánytól a százezerdolláros kártéritést és ma továbbutazik Budapestről, hogy Le Havreban hajóra szállva, visszatérjen Newyorkba.
Váratlan közeledés az erdélyi magyarság és a román kormány között
1928 február
Bukarest, február 19.
A kolozsvári „Ellenzék” beavatott forrásból az erdélyi magyarság és a román kormány között megindult tárgyalások szenzációs fordulatáról számol be. A lap szerint rövidesen megkezdik az Erdélyi Magyar Párt és a román kormány delegátusai az erdélyi kisebbség ügyének törvényes rendezésére irányuló tárgyalásokat. A tárgyalások alapja a román kormánynak abban az igéretében van, amellyel késznek nyilatkozik az erdélyi magyar kisebbség sérelmeit haladéktalanul orvosolni a békeszerződés alapján. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Párt a kisebbségi sérelmekkel ezentul közvetlenül a román kormányhoz fordul, amely minden panaszt és bejelentést megvizsgál és orvosol.
Conditio sine qua non-ja, elengedhetetlen feltétele a megegyezésnek, hogy az erdélyi magyar párt a jövőben, mint hogy kisebbségi sérelmeivel amugyis közvetlenül fog a román kormányhoz fordulni, ezekben az ügyekben kikapcsolja ugy a külföldi, mint a belföldi akciókat.
Cigányzene mellett tartották fésülőversenyüket
1928 február
Cigányzene mellett tartották fésülőversenyüket a nőifodrászok vasárnap a Gellértben. A nőifodrászok vasárnap tartották meg fésülőversenyüket a Gellért-szállóban.
A versenyre Párisból, Bécsből, Romániából, Szerbiából és a megszállott területekről is érkeztek a fodrásztestületek képviselői, akik délben társasebéden ismerkedtek a magyar kollégákkal. Délután 3 órakor a fordrásziparcikkeket készítő gyárak árukiállítása kezdődött. Ekkor már a teremben többszáz főnyi közönség várta a verseny megkezdését és mintegy 50 hölgy, akik a modellek szerepére vállalkoztak. Ott voltak a külföldi vendégek is, köztük John Maas, a párisi nőifodrászakadémia tanára és Rudolf Schiff, bécsi kereskedelmi tanácsos.
Forrás: www.huszadikszazad.hu
Illusztráció: a Gellért szálló és fürdő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése